2013. december 15., vasárnap

Szingli fánkvadász poszt No3

Advent harmadik vasárnapján a következő könyvet fogjuk végigenni:
Janet Evanovich: A szingli fejvadász 3. (Three to get Deadly)

A negyedik házban egy tinédzser nyitott ajtót. Majdnem pont ugyanúgy voltunk öltözve. Martens-bakancs, farmer, póló, flaneling. Mindkettőnkön túl sok szemfesték és töménytelen göndör barna haj. Ő viszont vagy nyolc kilóval és tizenöt évvel lehetett nálam kevesebb. A korát nem irigyeltem, de az alakja láttán elgondolkodtam arról a tizenkét fánkról, amit a burgba visszafelé jövet vásároltam, és amelyek a hátsó ülésen kellették magukat.
(1. fej.)


A táskámat a konyhapultra hajítottam, a dzsekimet a szék hátára, tejet töltöttem egy bögrébe, megmikróztam, aztán jócskán kanalaztam bele instant kakaót. Végül beledobtam két pillecukrot, és amíg az egész ragacsosra olvadt, kentem magamnak egy mogyoróvajas kenyeret. Persze egészségtelen, szityós fehér kenyérre. És jó vastagon.
(2. fej.)


- És maga? Hogyan kéri a hot dogot?
- Simán.
- Ne má! - mondta Lula. - Mér nem viszünk csiliset Connie-nak? Pampogni fog, ha meglátja, hogy az enyém csilis, neki meg csak az a mezítlábas jutott!
- Jól van, jól van! Akkor még két csiliset - mondtam Stuartnak -, a többit meg pakolja egy zacskóba.
- Na és a pia? - kérdezte Lula. - Ennyi hot dogot nem bírok legyűrni, csak ha iszok hozzá.
Kértem még három közepes adag sült krumplit, három nagy gyömbért, és előkapartam még egy húszast.
(3. fej.)


Kisöpörtem a hajamat a szememből, és beütöttem a 4-es számú gyorshívást a telefonomon: pizzát rendeltem extra sajttal, fekete olajbogyóval, paprikával és hagymával.
(3. fej.)


Vasárnap reggel tízkor keltem, kakaót és bundás kenyeret csináltam. Az egészet bevittem a nappaliba, és belöktem a Micimackó-kazettát a videóba. Amikor az összes kaland véget ért a Százholdas Pagonyban, már majdnem dél volt.
(4. fej.)

Gazarra fejét csóválta és cöcögött.
Párnás kezében zacskót láttam. A pékségből jött. - Csak nem fánk van abban a zacskóban? - kérdeztem.
- Talált, süllyedt - vágta rá Gazarra.
- Kávét is hoztál?
Felmutatott egy másik zacskót is.
- Áldjon meg az isten! - mondtam. - És áldja meg a gyermekeidet meg az unokáidat is.
(4. fej.)


Készítettem egy tonhalas, csipszes, uborkás szendvicset, és nekiestem ott a konyhapultnál.
(5. fej.)


Szimatoltam. - Egybesült fasírt!
- Kaptam egy receptet Betty Szajacktól - mondta anyám. - Ő olajbogyót is tesz bele, és nem zsemlemorzsával, hanem áztatott zsömlével csinálja.
Anyámat a legegyszerűbb úgy leszerelni, ha kajáról beszél vele az ember. Harminc éven át a szeretetünket és dühünket is szószok és tört krumpli formájában fejeztük ki.
- Na, itt maradsz vacsorára? - kérdezte. - Desszertnek püspökkenyér lesz csokibevonattal.
- Persze - mondtam. - Az isteni lesz!
Segítettem Mazur nagyinak teríteni, közben anyám a konyhában ügyködött. Éppen asztalhoz ültünk, amikor csöngettek.
[...]
Morelli két méretes fasírtot tüntetett el krumplipürével, zöldbabbal és almaszósszal.
(6. fej.)


Letettem a telefont. Vettem egy Snickerst Mr. Peitől, és hazafelé menet megettem.
(6. fej.)

Visszamentem a furgonomhoz, és beültem. Bámultam az embereket az utcán. Bámultam az autókat. Ismerőst nem láttam. Egykor bedobtam egy szendvicset Sal kávézójában.
(7. fej.)


A kormánynál tologatva beügyeskedtem valahogy a Nissant Pino parkolójába, és beestem a pizzériába. A pultnál gyorsan rendeltem egy csapolt sört, egy deluxe méretű sültcsirkés szendvicset, egy kis pepperónis pizzát, és egy sült krumplit. A kudarctól mindig éhes leszek.
(7. fej.)

Délben még mindig ezen rágódtam, amikor Ranger hozott pár szendvicset és üdítőt Sal kávézójából.
Az én szendvicsem valami fűvel bélelt barna kenyér volt. - Mi ez? - kérdeztem Rangert.
- Vegyes csírák, reszelt répa, uborka és mazsola.
- Ja, mazsola. Az más. Azt hittem, egy nyúlketrecből kotortad össze a hozzávalókat.
(8. fej.)


Nem akartam szabad prédává válni, ráadásul üres gyomorral, ezért tettem egy kis kitérőt anyámék háza felé.
Amikor odaértem, anyám pont az ajtóban állt. - Micsoda kellemes meglepetés! - mondta. - Maradsz vacsorára? Csülök a sütőben, a desszert karamellpuding.
- És ananász meg szegfűszeg is van a csülök mellett? - kérdeztem. - És krumplipüré?
[...]
A víz felforrt a krumpli alatt, és kifutott. Az alacsonyabb fazékban vörös káposzta főtt. A távolabbi platnin zöldborsó és sárgarépa fortyogott. A konyha ablakait alul jégvirág csipkézte, fölül pedig pára lepte. A tűzhely mögött izzadt és csurogni kezdett a csempe.
Anyám megbökdöste a krumplit. - Kész a krumpli!
- Mennem kell - mondtam Rangernek. - Kész a krumpli.
(8. fej.)

Ranger kivett a hűtőmből egy zacskót, a tartalmát a turmixgépembe öntötte. Bekapcsolta a gépet, mire a tartályban lévő kulimász rózsaszínre változott.
- Mit csinálsz? - érdeklődtem.
- Turmixot. - Kitöltötte a felét egy nagy pohárba, és átnyújtotta.
Belekortyoltam. Nem volt rossz. És még jobb lett volna, ha sokkal kisebb pohárban van, egy nagy kupac juharszirupos palacsinta társaságában. Igen, úgy határozottan el lehetne viselni.
- Valami hiányzik belőle - mondtam. - Valami... talán csoki.
(8. fej.)


Szombat volt, anyám hat órára várt. Egybesült húst sütött vacsorára. Egybesült húst egy besült vénlánynak, aki még szombat este sem képes randizni. Hadd vegyen legalább pár kalóriát magához szegény...
[...]
A kabátomat az előszobaszekrénybe akasztottam, és anyám után mentem a konyhába. Az asztalon egy tál rizspuding hűlt. A tört krumpli lefedett lábosban melegedett a tűzhelyen.
(9. fej.)

Benyomtam egy fagyasztott gofrit a kenyérpirítóba, majd amikor készen lett, elrágcsáltam, mint egy kekszet. Ittam két csésze kávét, aztán fájó tagjaimat a fürdőszobába vonszoltam.
(9. fej.)

Amikor nagy sokára előkecmeregtem, a fagyizóban égett a villany, Morelli a pult mögött állt. Becsúsztam az egyik bárülésre, és a pultra könyököltem.
Morelli nagy karamellfagyit tett elém csokiöntettel és dupla adag tejszínhabbal. Kanalat nyomott a kezembe. - Talán ettől jobban leszel.
[...]
Végignézett rajtam. - Jó a hajad - jegyezte meg. - Új divatirányzat?
Rápöcköltem egy kanálnyi tejszínhabot, de elvétettem; a hab a hátsó falon toccsant, majd lassan csúszott lefelé a hátsó pultra.
Morelli magának is nyomott egy fagyit, és a mellettem lévő székre ült. Csöndben kanalaztunk, és amikor elfogyott a fagyi, csak ültünk.
(10. fej.)


- Megpusztulok éhen - szólalt meg Lula. - Nyomjunk be egy burgert. Meg egy krumplit.
Az autós gyorsbüfé piros-sárgája az esőmaszatos szürkeségen is átvirított. Beszippantott minket a pénztár mikrofonos fülkéjének erőtere.
- Tripla hamburgert kérek - kiabálta Lula a mikrofonba. - Baconnel, sajttal és extra szósszal. Egy nagy adag krumplit sok-sok tasakos ketchuppal. Meg egy nagy csokiturmixot. - Felém fordult. - És te?
- Ugyanezt.
- Ugyanezt még egyszer! - ismételte Lula. - A ketchupot el ne felejtse!
(11. fej.)

Végigmentünk a Stark Streeten, át a lakótelepen még egyszer, utoljára, aztán újból keresztül a városon. Föl-alá a Montgomeryn, majd Sal kávézójától két házzal lejjebb megálltunk.
- Tuti van fánkjuk - mondta Lula.
- És mi lesz a gyomroddal? Inkább várj még, ne rámold a burger meg a krumpli tetejébe!
- Biztos neked van igazad, de akkor is nagyon benyomnék pár fánkot.
Hát igen. A fánk nagyon felvidítja az embert egy ilyen ronda, esős napon.
[...]
Én maradtam a kocsiban, és az ablakból néztem, hogy Lula becsomagoltat tizenkét fánkot.
Beadta a fánkokat és a kávét nekem, aztán visszaült a volán mögé. Én vaníliakrémeset választottam, és két falásra eltüntettem. Lula is. Már vette is a következőt.
(11. fej.)

Az ébresztőórám fél tizet mutatott. Az ajtón kopogtak. Kibotorkáltam, és minden körítés nélkül kinyitottam az ajtót.
Morelli volt egy pizzával és hat doboz sörrel.
[...]
Nem bírtam levenni a szemem a pizzásdobozról. - Te aztán tudod, hogyan hívd fel magadra a figyelmet.
- Éhes vagy? - mosolygott Morelli.
- Bejössz vagy sem?
Lerakta a pizzát és a söröket a dohányzóasztalra, és ledobta a kabátját. - Szeretném hallani sorjában, mi történt ma.
Tányérokat hoztam meg egy tekercs papírtörlőt, és leültem Morelli mellé a kanapéra. Befaltam egy szelet pizzát, és elmondtam neki az egészet.
(12. fej.)


Rendesen viselkedett, mindent megtett, hogy kijózanodjak, mielőtt hazamegyek. Hosszan mászkáltunk a hidegben. Kávéval itatott, belém nyomott egy rántottát pirítóssal, aztán hazafuvarozott.
(13. fej.)


Előszedtem egy doboz Chocapicet a konyhaszekrényből, és egy marokkal a számba tömtem.
- Mit eszel? - érdeklődött Morelli.
- Chocapicet.
- Az bébikaja!
(13. fej.)


- Találkozunk fél óra múlva a Shuman-ház kávézójában.
[...]
Berontottam a kávézóba, megláttam Morellit, és odatéptem az asztalához. Rémisztő látványt nyújthattam, mert megdermedt, és önkéntelenül a pisztolya után kezdett tapogatózni. Zsaruknál gyakori ez a mozdulat.
Lecsaptam a válltáskámat a földre, és ledobtam magam a Morellivel szemközti székre.
[...]
Kólát és sült krumplit rendeltem. Morelli kólát és sajtburgert.
(13. fej.)


Kókuszos szeletet és koffeinmentes kávét rendeltem. Az ebédelők lassan elhúztak. Vagy húsz percig húztam az időt a sütivel és a kávéval, aztán fizettem.
(14. fej.)

Korán volt még. Nem dobott föl az a lehetőség, hogy egyedül hazamenjek, és vacsorát csináljak magamnak. Választhattam a Kotkodács büfé vagy anyámék között. Féltem, hogy a Kotkodácsban felismernek, ezért inkább az anyai ingyenkonyha mellett döntöttem.
[...]
- Épp most ültünk asztalhoz - mondta anyám. - Sült báránycomb van krumplipürével és spárgával.
(14. fej.)


A Rangers a Montreallal játszott, otthon maradtam megnézni a meccset. A tévézés persze vég nélküli nassolást jelentett. Apám talán még nálam is súlyosabb eset. A harmadik negyed elejére már túl voltunk egy üveg koktélvirslin, egy zacskó Cheetoson, egy doboz kesudión és épp egy kilós M&M-en dolgoztunk.
(14. fej.)


Rexszel a dohányzóasztalra halmozott lakomát vizsgálgattuk. Ő a ketrecből, én a kanapéról. Nagy doboz extracsípős sült csirke, egy tál keksz, nagy adag káposztasaláta és sült bab volt a választék. Plusz egy fél csokitorta, a szombati családi vacsora maradéka.
(16. fej.)

A képek forrása, nehogy valaki reklamáljon itt nekem:
1, 2a, 2b, 3a, 3b, 3c, 4, 5a, 5b, 6a, 6b, 7, 8a, 8b, 9, 10, 11a, 11b, 11c, 12, 13a, 13b, 14, 15a, 15b, 16, 17, 18a, 18b, 18c, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26a, 26b, 26c, 26d, 27a, 27b, 27c, 27d, 27e

4 megjegyzés:

  1. Ahogy ezeket a képeket meg idézeteket összeszeded, le a kalappal, de tényleg:) Gondolom a végére megpusztulsz az éhségtől. Ne aggódj, mi is:)
    Az idézetekbe csak bele-beleolvasok, imádom a kajás könyveket, mármint amikben csak úgy mellékesen beszúrnak egy-két kaját (vagy ilyen sokat akár:)), most már el kéne kezdenem ezt a sorozatot.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi :) Éhes már nem szoktam lenni, a fánkvadászos ügyködéseknek hála immunis lettem a kajás képekre - csak szimplán fáraszt. Szóval nagyon örülök, hogy már csak egy van hátra, mert iszonyat meló van vele :D
      Akkor ajánlom figyelmedbe a Holdhercegnőt, ha épp ifjúsági regényhez támad hangulatod. Na, ott tényleg megpusztultam az éhségtől :D

      Törlés
    2. Elhiszem, hogy sok a munka vele, de nagyon ügyes vagy:)
      Csak jelzem, hogy megrendeltem a sorozatot :D
      Holdhercegnő - de szép címe van:)

      Törlés
    3. Oh, remélem megkedveled Stephanie-t meg a többieket :)
      Ühüm :) A története is jó. És hát a kaják... Egyszer újraolvasom, de csak úgy állok neki, ha kéznél van egy nagy doboz keksz, meg valami ropi :D

      Törlés