2014. január 24., péntek

Harc a kelt tésztával (part 1.)

Megsütöttem életem első kelt tésztáját.
A várakozásaimat messze felülmúlta - azt hittem, tésztává se áll össze -, de... öhm, éppen, hogy meg lehet enni. Csak azért nem vágom ki az ablakon, hogy ne ijedjenek meg a macskák a röpülő torzszülöttektől.
Az elkámpicsorodott részem próbálom azzal vigasztalni, hogy legközelebb ügyesebb leszek. Hogy pátyolgassam az egóm: már kotyvasztás közben ügyesedtem. Kelt szíveket készítettem (volna), NEM, NEM MELLÉKELEK KÉPET A SZÖRNYETEGEKRŐL, öt jött össze, és az ötödik formára már teljesen szívre emlékeztetett, nagyon csinos lett. Az első láttán viszont a kedves a férfi genitáliákra asszociált, annyira röhögtem, hogy majdnem lefejeltem a sütőt.
A kudarc ellenére annyira megörültem, hogy péksüteményre hasonlítanak a kreálmányaim, hogy gyorsan konyharuhába csavartam az első kettőt - alig jöttek ki a sütőből - és futva szállítottam le a vonattal érkező kedvesnek, hogy büszkén megmutassam, milyen ügyes vagyok. Mindkettőnknek jobb lett volna, ha ezt kihagyom.:D
A legszebbet elviszem a nagymamámnak, hogy lássa, talán belőlem valami. Egyszer.


2014. január 18., szombat

Sok minden

Tegnap társasjáték-, pontosabban Dixit partit tartottunk. Az este nagyon jól sikerült, szétröhögtük magunkat, és könyvmolyok lévén könyvcímeket "meséltünk el". Az étel-és italnemű természetesen nem hiányozhatott.

Nem akartam túlzásokba esni, ezért csak Netelka citromos álmát és Kriszta répás mártogatósát készítettem el. Bespájzoltam melléjük némi kalácsot, gyümölcsöt és forró csoki alapanyagot, de a lányok által hozott chips, csokis ropi (ami nem ropi), csokiegér, bor és Baileys (a cuki hasas poharakkal) nem tette szükségessé a további kotyvasztást.:)

Citromos álom (by Netelka):
Feltétlenül olyan sütire volt szükségem, ami sütés nélkül készíthető el. Ez tökéletes választás volt, csupán egy jénait, egy kézi mixert és két nagy tálat kellett beszereznem (éljen a kétlaki élet).
Azért is jó választás ez a süti, mert kellemesen savanykás, nem telít el annyira, hogy csak nyögni bírsz utána és sokáig eláll a hűtőben.
Hozzávalók:
25 dkg cukrozott tetejű babapiskóta (én simát használtam)
5 dl tejföl
5 dl tejszín
2 db citrom
12 ek. cukor (én jóval kevesebbet raktam bele)
1 csomag vaníliás cukor [imádom az illatát]


Szörnyen restellem, de bolti babapiskótát használtam, sütő nélküli állapot lévén. Olyan jó dolgom volt, hogy házi babapiskótán nevelkedtem, ezért ezzel a száraz, morzsáló borzalommal csak pár éve ismerkedtem meg, azt meg végképp nem tudtam, hogy cukros is létezik belőle. Másodjára használtam ezt az izét, és másodjára szívatott meg; egy zacskóban 20 dkg volt, a recept 25-öt ír, gondoltam, csak elég lesz az.
Néhány órával később káromkodva vágtam be a félkész süteményt a hűtőbe és loholtam a legközelebbi boltba. Pontosan az az öt deka hiányzott, pár darab. Grrr.
A recepten még annyit változtattam, hogy a maradék Stühmer, kandírozott narancsdarabos étcsokit felvagdaltam és rászórtam a tetejére, továbbá nemcsak citrom-, hanem narancs-és kiviszeletkékkel is díszítettem.
Nagyon finom lett, a krém alapján meg nem mondanám, hogy felerészben tejfölből van. A tejföl jó dolog, és még sokoldalú is.
Ja, és tényleg összemuffognak a babapiskóták.:)

A répás mártogatósnak nagy sikere volt, fezer találta ki, hogy legyen ilyen, abszolút jó ötlet volt. Kiflikarikákat pirítottunk hozzá, de a chipset se vetettük meg.
Hozzávalók:
sárgarépa (reszelt állapotú)
tejföl
majonéz
pici mustár
zúzott fokhagyma

bors

"Mindenből ízlés szerint", mondja Kriszta, hát, elfogyott, szóval olyan rossz nem lehetett.:)

Egyéb csacsogás:
1. Olyan tortáról álmodtam, hogy húú! Teljesen fehér volt, a külsejét kókuszreszelék díszítette, és körbe a peremén ribizliszemek díszlettek. Egyszer meg kellene sütni.
2. Mivel Pesten nincs kézi mixerem, venni kellett egyet (az otthoni ráadásul elég vacak), rá esett a választásom, Desire a neve, nem én találtam ki, tényleg így hívják. És tök jól dolgozik, szép, kemény habot vert a Citromos álomhoz.

3. Miközben a mixereket nézegettem, feltűnt pár gyönyörű, ám teljesen haszontalan háztartási gép, úgymint hot-dog-fagylalt-és vattacukor készítő. Gyönyörű pirosak, amerikai dizájnnal, és, valljuk be, amerikai funkcióval. Szeretem a vattacukrot (kb. évente háromszor), de nem vennék miatta egy gépet.
A képeken a hot-dog készítő, a vattacukorgép, a gofrisütő, a popcorn-előállítő és a fagylaltgép láthatóak.


2014. január 12., vasárnap

Az apró dolgok istenei a konyhában

Rájöttem, hogy a kevert sütik miért lesznek laposak és szottyosak. Az előbbi probléma kapcsán a tojásra gyanakodtam, de a legutóbbi citromos süti négy tojással készült, az már egy tisztes adag, tehát tojás mint ludas kilőve.
A jénai.
Általában ebben az edényben készítem el a sütiket, van egy kisebb és egy nagyobb. Ugyan találtam egy magasfalú tepsit, de olyan ócskának tűnt, ezért a jénait részesítettem előnyben. Ha nem találok normális tepsit, veszek egyet.
Az, hogy milyen edényben sütsz valamit, apróságnak tűnik, legalábbis egy magamfajta béna kezdő számára. Miért a vajat és a cukrot kell először és együtt felverni, miben más, ha a hideg vajat morzsolod el, vagy ha langyos vajat adsz a hozzávalókhoz. A reszelt almából nyomkodd ki a levet (ezt meg is lehet inni, 100%-os gyümölcslé:), a túrót csavard bele egy tiszta konyharuhába.
Én csak nagy vonalakban ismertem a főzést - a sütést pedig még kevésbé -, és ugyan egy-két esetet leszámítva min. ehetőt alkottam, ezek az apró, ám fontos részletek kimaradtak számomra. És ennyi kell ahhoz, hogy valami ne csak ehető finom legyen, hanem szép és nagyon finom, evés közben pedig nem azon jár az eszed, hogy mi hiányzik a viszonylagos tökéletességhez. Részben ezek megjegyzésére hoztam létre ezt a blogot, valamint azért, hogy okulhassunk a hibáinkból, hogy legközelebb ügyesebbek legyünk, és hogy például a többiek karácsonyi menüvarázslása ne legyen merő stressz. Nem akarok olyan főzős blogot írni, ami szimpla receptleírásokat tartalmaz vagy tele van egzotikus, drága hozzávalókkal meg ínycsiklandó képekkel - félre ne értsétek, nincs bajom a profi gasztroblogokkal, de ezektől a kevés konyha önbizalmam még inkább összetöpped.
Szóval, csak bátran, úgy, mint a bundáskenyérnél; hibákat megemlítve és kiröhögve, változatokat és történeteket megírva. Én ilyet szeretnék.
Ui.: a mascarpone. Remekül lehet helyettesíteni tejföllel és/vagy sajtkrémmel.


Mennyei lakoma orgia

Na, jó, nem volt ez olyan nagy lakoma, de vannak olyan étkezések, amelyek különösen jól sikerülnek és jólesnek. Ezek általában hétvégére esnek, amikor van idő és energia ilyesmivel pepecselni.
A reggelire parasztos fenségesség volt jellemző; magvas sörkifli - finom, másnaposan is puha, nem olyan puffasztott akármi, mint egy mezei zsemle -, kolbász:D, sajtok, zöldségek. Ritkán fogyasztom ezt a "fogást", de akkor annál jobban ízlik.
A kedves szendvics formában ette, én katonákat készítettem, ahogy anya kiskoromban.

A képek kattintásra megnőnek:

A finom reggelinek volt egy sajátos mellékhatása: a bicifutás során az összes kutya megkergetett minket, a pondrónyi keverékektől az idős labradoron át a szürke színű, mozgékony vizsláig.

A bicifutás után - melynek során az erős szél próbára tett minket, egyszer majdnem kivitte alólam a biciklit és a kedves sapkáját is megirigyelte - úgy gondoltam, megérdemlünk némi kényeztetést, főleg amiatt, hogy nem vásároltunk semmit a Szamóca cukrászdában.
Főztem forró csokit (egy tábla tej- és majdnem egy egész étcsokit tettem bele), szeltem két szeletet a tegnap vásárolt szilvás-fahéjas kalácsból, az elkészült csokiba pedig egy-egy kanál kávés jégkrémet tettem, nagyszerűen kiegészítették egymás ízét, és a hideg-meleg hatás is vicces volt.

2014. január 10., péntek

Éljen a citrom!

Finy Petra: A fűszerkatona c. mesekönyvében - amit egyébként PuPillától kaptam karácsonyra - van egy mese a citromtündérről, aki egy sárga, édes ízű gyümölcsöt ajándékoz az embereknek, cserébe csak annyit kér, hogy emlékezzenek rá. Sajnos az emberek egy idő után elfeledik a tündért, ezért annak bánatától a gyümölcs megsavanyodik - így jött létre az általunk ismert citrom.
Sorra jöttek velem szembe a citromos sütemények, én pedig szeretem a savanykás édességeket is - kiskoromban szólóban fogyasztottam a citromot, és a maradványok most is erre a sorsra jutottak -, úgyhogy kipróbáltam két receptet, és kivételesen képet is sikerült róla készíteni.

Duplán citromos süti és citromos keksz
Duplán citromos sütemény (by Netelka)
Hozzávalók:
- 4 tojás
- 13 dkg kristálycukor
- 1 nagy citrom leve
- a citrom reszelt héja
- 8 dkg Rama sütőmargarin (én vajat használtam)
- 1 csomag sütőpor
- 12 dkg liszt
A mázhoz (ezt kihagytam):
- 12 dkg porcukor
- 3 ek. citromlé citromlót írtam először jeee

0. A margarint / vajat megolvasztjuk. Én úgy szoktam, hogy meggyújtom egy lábas víz alatt a gázt, rárakok egy műanyag piklit, belehajítom a vajat és elizzad ott magának, addig tüzet raktam a cserépkályhába és megfőztem a pörköltöt (pfuj).
Amint a vaj megolvadt, hagytam hűlni, vagy langyosra, vagy hidegre.
1. A tojássárgáját a cukorral fehéredésig keverjük. Belereszeljük a megmosott citrom héját (ujjakra vigyázni!), a levét kifacsarjuk és hozzáadjuk. Figyelmesen megnézzük, hogy nem esett-e mag a masszába. 2. 2. Hozzáadjuk az olvadt vajat.
3. A csomag sütőport és a 12 dkg lisztet összekeverjük és a tésztához keverjük.
4. A tojásfehérjét kemény habbá verjük - amíg folyik, addig nem számít keménynek, igen, sokáig kell verni, és még olvasni se lehet közben -, én alkalomadtán adok hozzá egy pici ecetet, mint a habcsóknál.
A habot óvatosan a másik masszához keverjük.
5. Bekapcsoljuk a sütőt, előmelegítjük 180 fokra.
6. Egy kicsit (15x25 cm-es) tepsit kikenünk vajjal / zsírral, behintjük liszttel és beleöntjük a tésztát. Benyomjuk a sütőbe és kb. 25 perc alatt a sütő megsüti nekünk.
A máz:
A citromlét addig keverjük a porcukorral, amíg fel nem oldódik. Ha a süti elkészült, megvárjuk, amíg kihűl és rákenjük, várjunk, amíg rigor mortisos lesz.

Konklúzió: Netelka írja a receptben, hogy kis tepsi hiányában dupla mennyiséggel dolgozott. Én nem, mert nem akartam nyolc tojást feláldozni egyetlen sütihez. Valószínűleg ezért lett vékony a süti, azokat én nem szeretem, olyan kiábrándító. A falusi módit szeretem: a sütemény legyen vastag!
Az ízével semmi baj, de egy kicsit... szottyos lett. A kevert sütiknél gyakran járok így, nem tudom, hogy a jénai lehet-e az oka. Legközelebb keresek magas falú tepsit, ha van otthon egyáltalán.

Omlós citromos keksz (ízHUSZÁR receptje):
Hozzávalók:
- 12 dkg vaj
- 20 dkg cukor
- 0,5 kk. vanília kivonat (én egy csomag vaníliacukrot használtam)
- 1 db tojás (és elég volt)
- 0,5 citromból nyert citromlé
- 1 citrom héja
- 28 dkg liszt (nekem több kellett)
- 0,25 tk. sütőpor
- 2 késhegynyi szódabikarbóna
- 1 csipet só
- 10 dkg porcukor

0. A vajat megpuhítjuk (én megint olvasztottam, mert kevés volt az időm), összekeverjük a 20 dkg cukorral, habosra.
1. Hozzáadjuk a citromlevet, a reszelt héját, a vaníliát, a tojást, krémes masszát kellene eredményül kapni.
2. Egy másik tálban elkeverjük a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát és a sót. Az 1.-es számú masszához adjuk.
3. Ezekből formázható tésztának kell sikerülni. Az enyém 28 dkg liszttel még atomlágy volt, szerintem plusz 20 dekát simán beleraktam, mire golyókat tudtam belőle formázni. Szóval, ha olyan béna vagy, mint én, addig add hozzá a lisztet, amíg alig bírod keverni, elválik az edény falától és összeáll egy nagy egészbe. Ha bizonytalan vagy, vegyél egy kis adagot a tenyeredbe és próbáld diónyi golyóformára gyúrni.
4. Ha megvannak a nyavalyás golyók, meghempergetjük őket a porcukorban és sütőpapírral borított tepsire tesszük. Legyen némi követési távolság köztük, különben össze fognak olvadni. A tetejüket picit belapítjuk.
Nos, én türelmetlen voltam és siettem, úgyhogy szép nagy golyókat formáztam, minek következtében a kekszek akkorák lettek, mint a tenyerem.:D
5. A sütéssel vigyáztam, ahogy a recept gazdája írta: kb. 10-12 perc kell a kekszeknek, elég, ha a teteje kemény lesz és pici színt kap, így lesz omlós a keksz. Ha barnára sütjük, kiszárad. 180 fokos sütő kellett ennek is, ahogy a sütiknek általában.

Konklúzió: ez állati finom! Elég bele az egy tojás, a fél citromlé, csak a lisztmennyiségen kellett variálnom. Miután műanyag dobozban megutaztattam őket, kicsit puhábbak lettek, tegnap reggel megettem egyet, mert kíváncsi voltam, hogy sikerült, alig bírtam megállni, hogy ne vegyek még egyszer.

Hm, kimaradt fél citrom. Mi legyen vele? Aki szereti a kólát (pl. PuPilla:D), facsarja bele a bűnös nedűbe. Amúgy sikerült édes citromot vennem (török volt), biztos a citromtündér meséje miatt.


2014. január 3., péntek

A szmötyis konyha és a karácsony

Tudjátok, mi történik a szokásos karácsonyi elmebaj, rohangálás, ajándékvadászat és az istenem-hol-a-cellux mellett?
Igen, az ételek - esetemben a sütemények - nem sikerülnek tökéletesen.

Tudom, hogy marha unalmas és gyakorlatilag paradoxon képek nélkül kajáról postolni, esküszöm, megemberelem magam, de a csodálatos szövegem egy kicsinykét talán ellensúlyozza a hiányt, továbbá a linkek is segítséget nyújtanak.
Főétel. Hm. Sütizabáló, gyümölcspusztító állatfajhoz tartozom, a húsok kevésbé érdekelnek, de, fájdalom, édességen nem lehet élni, se szalámis szendvicsen, ezt be kell látnom. Mustáros-fokhagymás csirkemellet sütöttem - abszolút nem karácsonyi kaja, de aki hagyományos étekkedvelő családban nevelkedik (rántott hús, töltött káposzta, pörkölt és társaik), annak egy életre elege lesz a zsíros húsokból. Legalábbis én így jártam, finnyás kölyök voltam és finnyás nő lettem, az eszményi hús lapos és könnyű.
A recepten annyit változtattam, hogy csirkecombok helyett csirkemellet használtam, a maradék enyőkét pedig beleöntöttem a tepsibe, ártani nem árt neki. Az ilyen fóliás, mártásos kajáknál türelmesnek kell lenni, idő kell, amíg a szmötyi elpárolog, tehát, ha nagyon éhes vagy, ne ennek állj neki.
Kicsit féltem a végeredménytől, mert állati fűszeres szag terjengett a konyhában, de jól sikerült, legalábbis nekem ízlett és egy falat alapján a kedves is finomnak ítélte.
Szokás szerint bemásolom a receptet, mert az internet illékony dolog:

Mustáros-fokhagymás mártásban sült csirkecombok Hozzávalók / 4 adag:
8 db csirkecomb
350 g tejföl
1 ek mustár
1 ek ételízesítő
bors ízlés szerint
3 gerezd fokhagyma
5 dkg vaj
1 dl napraforgó olaj
20 dkg sajt (reszelt)
Elkészítés: 
Összekeverjük a mustárt, a tejfölt, az ételízesítőt, a borsot, a finomra reszelt fokhagymát és az olajat.
A combokat bekenjük a vajjal, és belemártogatjuk a szószba.
Tepsibe szorosan egymás mellé tesszük, fóliával letakarjuk, és forró sütőben 40 percig sütjük.
Utána megszórjuk sajttal, és fólia nélkül sütjük tovább, míg a sajt szépen rápirul. 
(sütési hőfok: 180°C)

Nézzük a sütiket. Egy korábbi postban rengeteg receptet belinkeltem, de tudtam, hogy max három adagra lesz energiám, így is lett, és az egész napos lótás-futás, majd sütés után remegő kézzel mostam fel a konyhát este fél kilenckor kijelentettem, hogy egy hónapig tepsit se akarok látni. (Jaja, szilveszter után meg azt, hogy soha többé nem iszom - a pezsgőre bort, különben transzhumanizmusról, Diana hercegnő esetleges lófejéről és szépségideálról fogok eszmét futtatni, a dugóhúzóval hadonászva.)
Elsőként szilvalekváros, mákos linzerkéket csináltam. Persze ez szívatott meg a legjobban. Nekem kevés volt a harminc deka liszt, a tészta mindenüvé ragadt. Aztán a konstans idegbetegség határán sikerült őket kiszaggatni - de csak a szimpla virágos formával, a lyukacsosból az istennek nem jött a tészta, csak három darabban. Egy idő után meguntam az avantgárdságát és csak sima virágokat szaggattam.
A tepsikészeket rásorakoztattam a receptes füzetemre. A nyitott füzetemre. Elképesztően hülye ötlet volt, a legnagyobb merénylet ellene, ehhez képest a csokibevonat, a tojás semmi volt (korábbi balesetek).
A recept hét perc sütést írt, nálam ennyi idő után még atompuha volt minden virág, úgyhogy vártam, majd villámgyorsan kikapcsoltam a sütőt. Igen, kicsit morzsáztak, de az ízük finom lett, pedig én utálom a mákot. Házi szilvalekvárral kentem meg őket. (Tök jó, hogy vettem a boltban, kinyitottam, és apám akkor szólalt meg, hogy ő csinált ilyet.)

A recept:
Szilvalekváros, mákos linzerkék
Hozzávalók / 10 adag:
30 dkg liszt
20 dkg margarin
10 dkg porcukor
1 tojássárgája
1 tasak vaníliás cukor
0,5 tasak sütőpor
2 ek darálatlan mák
0,5 kis üveg szilvalekvár 
Elkészítés:
A tészta hozzávalóit: liszt, szobahőmérsékletű margarin, porcukor, tojássárgája, vaníliás cukor, mák és sütőpor, alaposan összedolgozzuk.
Bőven lisztezett felületen fél cm vastagra nyújtjuk, és egy kis virág alakú formával kiszaggatjuk.
Sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk.
180 fokra előmelegített sütőben 7 perc alatt hőlégkeveréssel megsütjük.
Ha kihűltek, egy lukasat, és egy telit összeragasztunk szilvalekvárral.
(A tepsi mérete: 28x38 cm)

A mézeskalács sütemény se a papírforma szerint alakult, nagyon vékony lett, ezért négy szeletre vágtam, kettőt-kettőt egymásra pakoltam, közéjük szilvalekvár, a tetejükre olvasztott csoki került és mandulareszelék. Mázlim volt, amilyen tömény lett, pont elég volt belőle az a két szelet.:)
Apropó, a csokiolvasztás. Semmiképpen ne hagyjátok magára és az apró láng felett tartsátok, mert leragadhat. Ízlés szerint vajat illik hozzáadni, asszem, én öt dekát hajítottam a tábla csoki mellé.
Ja, és semmiképpen ne emeljétek ki bekapcsolva a habverőt a masszából. A szélrózsa minden irányába köpköd. Igen, ezt én is régóta tudom, de a fáradtság elfeledtette velem.

Mézeskalács sütemény
Hozzávalók / 6 adag:
A tésztához:
200 g liszt
150 g porcukor
1 dl olaj
1 ek fahéj
1 ek kakaó
1 ek lekvár
20 g mézeskalács fűszerkeverék
1 cs sütőpor
1 tojás
2,5 dl meleg tej
mazsola ízlés szerint
A tetejére:
szilvalekvár (vagy ízlés szerint más)
csokoládémáz 
Elkészítés:
Bekapcsoljuk a sütőt.
Egy tálban alaposan összekeverjük a hozzávalókat.
Előremelegített sütőben, kizsírozott, lisztezett tepsiben kb. 40 perc alatt megsütjük
Ha kihűlt, lekenjük lekvárral, majd leöntjük csokoládémázzal.
(sütési hőfok: 180°C
sütési mód: hőlégkeveréses
tepsi mérete: 15x25 cm)
Az utolsó sütinél, az ünnepi mézes-meggyesnél fogytán voltam, arra is gondoltam, hogy nem csinálom meg - ehhez képest ez sikerült a legjobban, bár nem nyolc kanál disznózsírt raktam bele.:D Imádom az ilyen hagyományos recepteket, igenis, a piskóta hat tojásból készül, még hogy egy meg kettő... ezért lett vékony a mézes is.
Egyedül a habtól féltem, elég gagyi habverőm van, hamar felmelegszik, és a hab még a keménység közelében se jár, amikor égett műanyagszagot kezd árasztani. Tettem hozzá egy picike ecetet, ahogy a habcsóknál szokás. Szóval, amikor a hab már nem folyt a tálban, hanem szilárdabbnak tűnt, akkor öntöttem rá a kisült piskótára. A meggybefőttbe beleszerettem, úgy nyeltem a hideg, cukros lét, mint kacsa a nevezetes nokedlit (bocs, nővérem, szerintem is botrányos közmondás).
A csokireszelésnél nagyon vigyázzatok, mert a kezetektől felmelegszik a csoki, eltörik, és már az ujjatok reszelitek. Anya, amikor lángossütőben dolgozott, rengeteg sajtot reszelt, és mindig figyelmeztetett, hogy vigyázzak a reszelővel.
De szerintem az is teljesen jó, ha késsel apróra felvagdossátok a csokit, ne adj' isten bolti reszeléket vesztek. Sőt, a meggybefőttnek se muszáj sajátnak lennie.:D
Ünnepi mézes-meggyes:
Hozzávalók / 5 adag:
Tészta:
25 dkg cukor
3 ek méz
6 db tojássárgája
3 ek cukrozatlan kakaópor
8 ek disznózsír
30 dkg liszt
1.5 csomag sütőpor
1 dl tej (annyi, hogy piskóta sűrűségű legyen)
Tetejére:
6 db tojásfehérje
30 dkg cukor
5 dkg étcsokoládé (reszelve)
10 dkg meggybefőtt (felezett)
Elkészítés:
Tészta:
A tojássárgáját a cukorral, mézzel, zsírral, kakaóval habosra keverjük.
A lisztet a sütőporral elkeverjük, a kakaós masszához szórjuk. Hideg tejet adunk hozzá, annyit, hogy piskóta állagú legyen.
Vajazott, lisztezett tepsibe öntve megsütjük előmelegített sütőben 200 fokon.
Tetejére:
A 6 tojásfehérjét a cukorral felverjük, és a megsült tésztára öntjük. Nyitott sütőben pár percig szárítjuk.
A felezett meggyszemeket rápakoljuk, úgy, hogy majd a felszeletelt kockánk közepére essen.
Lereszeljük az étcsokoládét, és a tepsi hosszában, széltében megszórjuk a reszelékkel. A reszelék közepén vágjuk fel, így minden kocka széle meg lesz szórva
Teljes hűlés után vizezett késsel felvágjuk, hogy minden kocka közepén meggyszem legyen, és széleit díszítse a reszelt csokoládé. Jöhetnek a vendégek. Jó étvágyat!!
(sütési hőfok: 200°C
tepsi mérete: 36x22 cm)

A felemás eredmény ellenére a sütik sikert arattak, a kedves családjához szállítottuk el őket, és el is fogytak, állati jólesett, hogy megdicsérték őket. vicomte keresztlányának szeretnék egyszer szivárványtortát sütni, de úgy, hogy belül teljesen lila, mert ez a kedvenc színe, ez a drága lány minden sütifrankensteinre azt mondja, hogy szép és finom.