2013. december 1., vasárnap

Szingli fánkvadász poszt No1

Egy kis adventi meglepetés, avagy időzített kajabomba a Babos Klub tagjainak :)

Az itt lebzselők egy része korábbról már ismerheti ezt a bájos projektet, máskor, máshol már elkezdtük összegyűjteni Stephanie Plum étkeit. Csakhogy. Onnan, ahonnan indult elküldték Nimát, aki az egészhez az ötletet adta, nem sokkal később pedig Elsia is elment - ő volt az, aki az első könyvből szorgalmasan kijegyzetelte a zabálós részeket, minden, ami ebben az első fánkvadász posztban szerepel, az ő gyűjtése :)
Szóval nem volt kérdés, hogy átmentem ide az egészet, csak az időpont tolódott. Mostanáig. Négy könyv lett kijegyzetelve, négy vasárnap van hátra karácsonyig - tökéletes alkalom a Plum konyha bemutatására. Jó nyálcsorgatást ;)

E mámai napon a következő könyvet fogjuk végigenni:
Janet Evanovich: A szingli fejvadász 1. (One for the Money)


- Ruhában kellene járnod - mondta anyám, miközben behozta a zöldbabot és a gyöngyhagymakrémet, és letette az asztalra.
[...]
Apám újabb szelet húst villázott a tányérjára.
(1. fej.)

Kivettem a frizsiderből egy üdítőt, a tálalóból egy csomag fügét, és eldöntöttem, hogy először Ramirezzel beszélek.
(2. fej.)

- Ananásztorta - mondta anyám. - Kihagyod az ananásztortát, ha most elmész. Mert azt ne hidd, hogy elteszek neked belőle.
Anyám még a piszkos trükköktől sem riadt vissza, ha úgy gondolta, hogy megéri. Tudta, hogy engem lakatra zár az ananásztortával. Egy Plum rengeteg viszontagságot képes vállalni egy jó süteményért.
(4. fej.)

Bernie-t ötéves kora óta ismertem. Iskolába is együtt jártunk. Elsőtől harmadikig együtt ebédeltünk, és életem végéig a mogyoróvajas-lekváros kenyér fog róla eszembe jutni.
(4. fej.)

SPOILER!
Elfoglaltuk a helyünket az asztalnál, és az evéssel foglalkoztunk.
- Bernie gépeket ad el - mondta anyám, miközben odanyújtotta a vöröskáposztát. - Jól keres vele. Bonneville-je van.
- Egy Bonneville. Ezt képzeld el - mondta Mazur nagyi.
Apám nem emelte fel a fejét a csirkéből.
[...]
Mindent egybevetve Bernie Kuntz egész jól viselte az estét. Nem pisilt be, amikor Mazur nagyi seggbelőtte a sült csirkét. Kétszer is vett anyám iszonyatos kelbimbós ragujából.
(4. fej.)


Egyik szemem lehunytam, a másikkal kilestem a kukucskálón. Eddie Gazarra nézett vissza rám. Egyenruhában volt, és két Dunkin' Donuts zacskó volt a kezében. Kinyitottam az ajtót, és beleszimatoltam a levegőbe. - Hm - szippantottam.
[...]
Egymással szemben ültünk, és vártam, míg kivette az egyik zacskóból a két műanyag pohár kávét. Levettük a poharak tetejét, szalvétát terítettünk magunk elé, és a fánkok után néztünk. Elég jó barátok vagyunk ahhoz, hogy ne kelljen evés közben beszélgetnünk. A bostoni krémest ettük meg először. Aztán elfeleztük a maradék négy lekváros fánkot.
(6. fej.)


Megálltam egy boltnál, és vettem vaníliajoghurtot meg egy karton narancslét ebédre. Vezettem és szürcsöltem, és remekül éreztem magam a légkondicionált pompában. Volt ideggázom, riasztóm, joghurtom. Mit kívánhatnék még?
(7. fej.)

- Csináltam egy nagy fazék töltött káposztát - mondta. - Hazajöhetnél vacsorázni.
(7. fej.)

Begyűrtem Dodd aktáját is egy összecsukható ernyővel együtt, és egy csomag mogyoróvajas kekszet éhhalál ellen.
(8. fej.)


Teletömtem magam mogyoróvajas keksszel, még egy sört ittam, és a hálószobába vonszoltam magam.
(9. fej.)


Mogyoróvajas és lekváros szendvicset készítettem magamnak, egy kicsit Rexnek is adtam, a többit megettem, míg lehallgattam Morelli üzeneteit.
(9. fej.)

Tíz perccel később találkoztunk Pino pizzériájában. Rengeteg olasz étterem volt a burgban, de pizzát Pinónál kellett enni. Mondták ugyan, hogy éjszakánként patkányméretű csótányok látogatják a konyháját, de a pizza elsőrangú volt, ropogós és puha, finom szósszal, és annyi szafttal a pepperóniban, hogy végigfolyt a karodon, és lecsöppent a könyöködnél. Egy bár is tartozott az étteremhez. Késő este a bár teli volt hazafelé tartó rendőrökkel, akik itt csengették le a napi feszültséget. Ebben a napszakban elvitelre vártak a vevők.
Beültünk az étterembe, és kértünk egy korsó sört, míg vártunk a pizzára. Őrölt csípős paprika volt az asztalon, egy másik üvegben parmezán. Az abrosz piros-fehér műanyag.
(9. fej.)

Kávéra volt szükségem, otthagytam Jackie-t, és elmentem megkeresni a büfét. Azt mondták, kövessem a lábnyomokat a padlón, odavezetnek. Felpakoltam némi süteményt, két nagy bögre kávét és két narancsot is, hátha Jackie és én szeretnénk egészségesnek érezni magunkat.
(10. fej.)

SPOILER!
Morelli némi frissen szeletelt gombát szórt a serpenyőbe, és főzött tovább, mennyei illatokat küldve felém. Piros- és zöldpaprikát, hagymát, gombát pirított, és gyilkos ösztöneim fokozatosan lelohadtak, egyenes arányban azzal, ahogy a nyál összefutott a számban.
[...]
- Mit csinálsz?
- Steaket. Akkor tettem oda, amikor bekanyarodtál a parkolóba.
[...]
Úgy mozgott a konyhámban, mintha világéletében nálam lakott volna, tányérokat tett a pultra, elővett egy tál salátát a fridzsiderből. Azt kellett volna éreznem, hogy tolakodó, de voltaképpen nagyon is kényelmes volt ez most nekem.
Mindkét tányérra kitett egy-egy szelet húst, betakarta a raguval, és mellétett egy befóliázott sült krumplit. Elővette a salátaolajat, tejfölt és steakszószt, elzárta a sütőt, és megtörölte a kezét.
(10. fej.)


Morelli este fél tizenegykor kopogott az ajtón. Egy karton sör, egy pizza, és egy hordozható tévé volt a hóna alatt.
(11. fej.)

SPOILER!
Bementem a boltba, és vettem egy grépfrútos jégkrémet. - Balefetem volt - magyaráztam. - A fám felhafadt.
- Talán orvoshoz kéne mennie.
Letéptem a papírt a jégkrémről, és a számba tettem. - Ahhh - sóhajtottam. - Márif jobb.
(12. fej.)


- Töltött kagylót csináltam ma estére. Kérsz belőle?
Szinte hihetetlen, mennyire szerettem volna azokat a töltött kagylókat. [...] Szerettem volna néhány órát egy olyan házban tölteni, amelyik agyon van zsúfolva bútorokkal és átható ételszaggal. - A töltött kagyló jó lenne.
[...]
Este nyolcra tökéletesen elteltem a jó étellel, a túlzsúfolt bútorokkal, és készen álltam arra, hogy visszatérjek saját független életemhez. Kibotladoztam a szüleim házából, karjaim rogyásig a maradékokkal, és hazamentem.
(12. fej.)

A képek forrása, nehogy valaki reklamáljon itt nekem:
1a, 1b, 1c, 2a, 2b, 3, 4, 5a, 5b, 5c, 6a, 6b, 7a, 7b, 8, 9, 10a, 10b, 11, 12, 13a, 13b, 14, 15, 16, 17

4 megjegyzés:

  1. Jajistenem, ez így nagyon nagy kínzás!! Ideje elolvasnom ezeket a könyveket amúgy.

    VálaszTörlés
  2. Istenem, a feléig se jutottam el, és állati éhes lettem.
    A képek elég kicsik, nem jobb lenne nagyobb méretben?
    Most pedig megyek, és levadászok egy 85 centis rudat. A lekváros bukta, a túrós béles és a fél fekete erdő torta mellett igazán prominens társasága lesz.

    VálaszTörlés
  3. Ez kérem így kegyetlenség! Egyrészt kedvem támadt a sorozat újrázásához, hisz imádom, másrészt ez a rengeteg kaja tényleg merénylet az ember ellen!!! :D
    Mondjuk ama másik felületen is követtem ezt a polcod és brutális képeket tettél fel, szóval Tőled nem is várhattam volna mást, csak azt, hogy kísértésbe viszed az ember lányát Plum kisasszony étkeivel! :)

    VálaszTörlés
  4. katacita: Bocs, szégyellem is magam hogy ilyesmire vetemedtem ;)

    Amadea: Kicsik, de nem akartam, hogy kilométeres legyen (ez még nem is olyan vészes, de az utsó könyvben valami 30 kajás rész van ha jól emlékszem...), meg aztán csak egy kattintás kell, és szép nagyra hízik mind.
    Hehe, akkor raktam össze, mikor volt itthon palacsinta, szóval nem volt gond :))

    Nikkincs: Pardonnez-moi! Menten elbújok a sarokba :)

    VálaszTörlés