2013. szeptember 20., péntek

Savanyúkrumpli-főzelék

Nem vagyok benne biztos, hogy így kell írni az étel nevét, érvényesül-e a mozgó szabály vagy sem, de a fenét érdekli, ha éhes az ember. Márpedig én ma, miután néhány órára a migrén kivont a forgalomból, éhes voltam.

A savanyúkrumpli-főzelék előnye, hogy hamar kész van és nem kell bele sok hozzávaló, legalábbis abba a változatba nem, amivel anya engem etetett. Ez az egyetlen főzelékfajta, amit hajlandó vagyok megenni, és gyengéd érzelmi szálak fűznek hozzá, ugyanis a fogszabályzás első, igen fájdalmas heteiben a főzelékbe áztatott kenyérdarabkák mentették meg az életemet.

Hozzávalók:
- hat-nyolc krumpli
- kb. négy darab babérlevél
- só, piros paprika az ízesítéshez
- három-négy darab virsli (tetszés szerint helyettesíthető más húsneművel)
- pici szalonna (ez is)

Az enyőkéhez (fogalmam sincs, hogy rántás, habarás, esetleg mártás-e a neve):
- egy nagy doboz tejföl
- három evőkanál liszt

Fogunk egy nagyobb lábast (vagy fazekat, mindeeegy:), kb. félig engedjük vízzel és feltesszük főni, nem szükséges teljes lángon lobognia. A krumplikat megnyúzzuk, feldaraboljuk és a babérlevelekkel együtt a vízbe dobáljuk.
Amíg fő magának, addig berakhatunk egy mosást, kiteregethetünk, vagy olvashatunk egy kicsit.
Amikor a krumpli már nem kőkemény (egy kétágú villát szoktam beleszurkálni), akkor a virslit/szalonnát/egyéb húst felkockázzuk és hozzáadjuk a leveshez.

Jön az enyőke!
Fogunk egy tálat, és a három kanálnyi lisztet egy kevés vízzel (annyi kell hozzá, hogy folyós, keverhető legyen) elkeverjük. Amint csomómentes, hozzáadjuk a doboz tejfölt. Ismét csomómentes kutyuljuk - ha nem így lesz, tuti, hogy összecsomósodik a főzelékben.
A lábast levesszük egy kicsit a gázról. Miután kifújta magát pár perc alatt, finoman hozzáadjuk a rántást/mártást/enyőkét. Ha fehér darabkák úszkálnak a felszínen, káromkodunk egyet. Visszarakjuk a gázra, kevergetjük, amíg a csomók el nem oszlanak. Mehet bele a só, piros paprika, egyéb fűszer. Nekem folyamatosan kóstolgatni kell a kaját, hogy ne legyen ízetlen, különben nem lesz nagy kedvem megenni.:)

Amikor a krumpli már puha, és a hús is annak néz ki (azaz simán beleszalad a villa), a főzelék késznek nyilvánítható.

Közben a macskák, lelkes kuktáim, eltüntették az enyőke és a tejföl maradékát, továbbá némi virsli is hozzájuk vándorolt, de a levesnek is bizalommal adóztak és őrült módon belefetyelték.


6 megjegyzés:

  1. Ez akkor krumplifőzelék? Vagy most nem értem, hogy miért savanyú, és mi a savanyú, a krumpli vagy a főzelék? :) (bocsánat a hülye kérdésekért..)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fogalmam sincs, hogy kell tagolni a nevét. Sztem a főzelékhez tartozik a savanyú, bár én nem érzem savanyúnak.

      Törlés
    2. Ééértem, csak még sosem hallottam így nevezni, bár gyanítom, van pár dolog, amit az ország két végében másképp hívnak :)

      Törlés
    3. Hát, inkább több, mint kevés.:))

      Törlés