Vaníliás karácsonyi torta

Ha valaki még nem döntötte volna el, mit süssön a jól bevált bejgli mellé, annak ajánlom ezt a tortát, amit a Nők Lapja Advent idei számában találtam.

Hozzávalók 12 szeletes tortához:
30 dkg, liszt, 20 dkg vaj, 20 dkg porcukor, 5 tojásfehérje, 1 púpozott teáskanál sütőpor, 2,5 dl tej, 3 tasak vaníliás cukor, 25 dkg mascarpone, 4 dl hideg habtejszín, 1 tasak zselatin fix (sima zselatint fogok majd használni), fehér tortadara/dekorcukor a díszítéshez (sárga-fehér-rózsíszín-zöldet sikerült csak találni)

A lágy vajat keverjük egészen habosra a porcukorral. A sütőporral elkevert lisztet szitáljuk a vajas részhez. Adjuk hozzá a tejet, keverjük el, majd óvatosan keverjük hozzá a keményre felvert tojásfejérjéket. Vajazzunk és lisztezzünk ki egy 20 cm átmérőjű tortaformát, szedjük át bele a tésztát, és 180 fokra előmelegített sütőben süssük készre, tűpróbával ellenőrizzük.

A krémhez a tejszínt enyhén verjük fel, adjuk hozzá a zselatin fixet, majd verjük keményre a tejszínt. A macarponet keverjük el a vaníliás cukorral, forgassuk óvatosan a tejszínhabhoz. A kihűlt tortát vágjuk 3 lapra. Rétegezzük össze a tortát a krém felével, és vonjuk be a másik felével. Szórjuk meg a dekorcukorral. Tegyük a hűtőszekrénybe, hogy a krém összeálljon és a dekorcukor megpuhuljon.


Tapasztalatok: a tészta tényleg nagyon jó, de nekünk 20 cm-nél nagyobb átmérőjű tortaformáink vannak (a legkisebb, 30 cm átmérőjűt választottam), úgyhogy az eredeti három rész helyett csak félbe sikerült vágni. A recept szerinti 45-50 perc helyett kb.: 40 perc is elég volt, hogy megsüljön.

Mivel 4 dl tejszínt nem lehet kapni, így a kimaradt 1,5 dl-t is hozzáöntöttem, de kellett is rá, és most így néz ki:

A felvágás utáni tapasztalatok: a tészta tényleg nem egy nagy durranás, kicsit ízetlen, de a krém nagyon finom lett. Legközelebb 5 dkg-mal kevesebb lisztet használok a tésztához és inkább ennyi kakaóport teszek hozzá, úgy 100%, hogy finomabb lesz :).

Mi kerüljön a kekszes dobozba? - Mézeskalácsos kekszek

Ahogy ígértem, folytatom a kekszes sorozatot, és ezúttal kikísérleteztem a mézeskalácsos kekszet. Mivel egy mézeskalácshoz ipari mennyiségű alapanyag szükséges (legalábbis nekünk olyan receptünk van), ill. olyan sok is lesz belőle, amit meg is unhatunk, így talán jól jöhet ez a recept. Az alaprecept a múltkori fahéjas csillagoké, csak kicsit módosítva.

Hozzávalók:

• 15 dkg puha vaj
• 4 evőkanál porcukor
• 1 vaníliarúd
• 15 dkg finomliszt
• 1 evőkanál étkezési keményítő
• 3 kávéskanál mézeskalács fűszerkeverék

Ezúttal is dupla mennyiséggel dolgoztam. A vajat margarinnal helyettesítettem, a vaníliát vaníliás cukorral és porcukor helyett kristálycukrot használtam.
A margarint a cukorral és a vaníliás cukorral fakanállal összekevertem, majd hozzáadtam a keményítőt, a mézeskalács fűszert és a lisztet, majd összegyúrtam és kinyújtottam a tésztát (ehhez szükségünk lesz még valamennyi lisztre), és jöhetett a szaggatás.
Gázsütőben a 4-esen kb.: 10 perc alatt tésztavastagságtól függően megsültek.
A kész sütik tetszés szerint tojáshabbal vagy egyebekkel dekorálhatók.
(A kimaradt tésztából elkészült a karácsonyi csiga is, ami a tányér közepén virít :))

Mit készítünk karácsonyra?

Nálunk sose volt karácsonyi csinnadratta, de az elmúlt egy-két évben sok minden megváltozott, és ennek jegyében arra gondoltam, miért ne készíthetnék ezt-azt. Nem, szaloncukrot nem csinálok, ehhez nem érzem magam elég épelméjűnek, továbbá már sikerült nem kevés dobozt felhalmoznom a hűtőben. szeee viszont készített diós-narancsosat, le a kalappal előtte.

A főétel annyira nem izgat - mert botrányosan édesszájú vagyok -, valószínűleg valami csirkemell lesz, mondjuk Csirkemell őzgerincformában sütve. Nem, nem csinálok töltött káposztát, azt csak anya tudta jól elkészíteni, a halat utálom, a vadakat is. Másrészt, ha már telezabálom magam édességgel, legalább a főétel könnyedebb legyen.:)

Sütni sok mindent szeretnék - és karácsony lévén arra is van esély, hogy minden elfogy -, például:
néger pogácsát;
vaníliás -vagy hókiflit (ha nem találok itthon gyúrúdeszkát és nyújtófát, akkor megkérem nagyanyámat, hogy süssünk együtt);
mézes puszedlit;
karácsonyi mézest (csak még formát kellene szerezni hozzá);
a gyümölcskenyér annyira nem vonz, de még bármi lehet,
karácsonyi habos piskótát;
tejfölös krémes süteményt;
ünnepi mézes meggyest;
kókuszos almás sütit;
habos mákost (hogy a kedves örüljön).

Szállítható sütikék (mert ez fontos szempont):
vaníliás karika;
mákos-szilvalekváros linzer;
málnás kalapok;
fahéjas keksz;
narancsos-mandulás linzer.

Ennyi mindent nyilvánvalóan nem fogok elkészíteni, de ők nagyon szimpatikusak. Hogy az innivaló se maradjon ki, narancsos grogra gondoltam.

Ti mivel készültök a karácsonyra?

Szingli fánkvadász poszt No3

Advent harmadik vasárnapján a következő könyvet fogjuk végigenni:

Janet Evanovich: A szingli fejvadász 3. (Three to get Deadly)

A negyedik házban egy tinédzser nyitott ajtót. Majdnem pont ugyanúgy voltunk öltözve. Martens-bakancs, farmer, póló, flaneling. Mindkettőnkön túl sok szemfesték és töménytelen göndör barna haj. Ő viszont vagy nyolc kilóval és tizenöt évvel lehetett nálam kevesebb. A korát nem irigyeltem, de az alakja láttán elgondolkodtam arról a tizenkét fánkról, amit a burgba visszafelé jövet vásároltam, és amelyek a hátsó ülésen kellették magukat.

(1. fej.)

A táskámat a konyhapultra hajítottam, a dzsekimet a szék hátára, tejet töltöttem egy bögrébe, megmikróztam, aztán jócskán kanalaztam bele instant kakaót. Végül beledobtam két pillecukrot, és amíg az egész ragacsosra olvadt, kentem magamnak egy mogyoróvajas kenyeret. Persze egészségtelen, szityós fehér kenyérre. És jó vastagon.

(2. fej.)

- És maga? Hogyan kéri a hot dogot?

- Simán.

- Ne má! - mondta Lula. - Mér nem viszünk csiliset Connie-nak? Pampogni fog, ha meglátja, hogy az enyém csilis, neki meg csak az a mezítlábas jutott!

- Jól van, jól van! Akkor még két csiliset - mondtam Stuartnak -, a többit meg pakolja egy zacskóba.

- Na és a pia? - kérdezte Lula. - Ennyi hot dogot nem bírok legyűrni, csak ha iszok hozzá.

Kértem még három közepes adag sült krumplit, három nagy gyömbért, és előkapartam még egy húszast.

(3. fej.)

Kisöpörtem a hajamat a szememből, és beütöttem a 4-es számú gyorshívást a telefonomon: pizzát rendeltem extra sajttal, fekete olajbogyóval, paprikával és hagymával.

(3. fej.)

Vasárnap reggel tízkor keltem, kakaót és bundás kenyeret csináltam. Az egészet bevittem a nappaliba, és belöktem a Micimackó-kazettát a videóba. Amikor az összes kaland véget ért a Százholdas Pagonyban, már majdnem dél volt.

(4. fej.)

Gazarra fejét csóválta és cöcögött.

Párnás kezében zacskót láttam. A pékségből jött. - Csak nem fánk van abban a zacskóban? - kérdeztem.

- Talált, süllyedt - vágta rá Gazarra.

- Kávét is hoztál?

Felmutatott egy másik zacskót is.

- Áldjon meg az isten! - mondtam. - És áldja meg a gyermekeidet meg az unokáidat is.

(4. fej.)

Készítettem egy tonhalas, csipszes, uborkás szendvicset, és nekiestem ott a konyhapultnál.

(5. fej.)

Szimatoltam. - Egybesült fasírt!

- Kaptam egy receptet Betty Szajacktól - mondta anyám. - Ő olajbogyót is tesz bele, és nem zsemlemorzsával, hanem áztatott zsömlével csinálja.

Anyámat a legegyszerűbb úgy leszerelni, ha kajáról beszél vele az ember. Harminc éven át a szeretetünket és dühünket is szószok és tört krumpli formájában fejeztük ki.

- Na, itt maradsz vacsorára? - kérdezte. - Desszertnek püspökkenyér lesz csokibevonattal.

- Persze - mondtam. - Az isteni lesz!

Segítettem Mazur nagyinak teríteni, közben anyám a konyhában ügyködött. Éppen asztalhoz ültünk, amikor csöngettek.

[...]

Morelli két méretes fasírtot tüntetett el krumplipürével, zöldbabbal és almaszósszal.

(6. fej.)

Letettem a telefont. Vettem egy Snickerst Mr. Peitől, és hazafelé menet megettem.

(6. fej.)

Visszamentem a furgonomhoz, és beültem. Bámultam az embereket az utcán. Bámultam az autókat. Ismerőst nem láttam. Egykor bedobtam egy szendvicset Sal kávézójában.

(7. fej.)

A kormánynál tologatva beügyeskedtem valahogy a Nissant Pino parkolójába, és beestem a pizzériába. A pultnál gyorsan rendeltem egy csapolt sört, egy deluxe méretű sültcsirkés szendvicset, egy kis pepperónis pizzát, és egy sült krumplit. A kudarctól mindig éhes leszek.

(7. fej.)

Délben még mindig ezen rágódtam, amikor Ranger hozott pár szendvicset és üdítőt Sal kávézójából.

Az én szendvicsem valami fűvel bélelt barna kenyér volt. - Mi ez? - kérdeztem Rangert.

- Vegyes csírák, reszelt répa, uborka és mazsola.

- Ja, mazsola. Az más. Azt hittem, egy nyúlketrecből kotortad össze a hozzávalókat.

(8. fej.)

Nem akartam szabad prédává válni, ráadásul üres gyomorral, ezért tettem egy kis kitérőt anyámék háza felé.

Amikor odaértem, anyám pont az ajtóban állt. - Micsoda kellemes meglepetés! - mondta. - Maradsz vacsorára? Csülök a sütőben, a desszert karamellpuding.

- És ananász meg szegfűszeg is van a csülök mellett? - kérdeztem. - És krumplipüré?

[...]

A víz felforrt a krumpli alatt, és kifutott. Az alacsonyabb fazékban vörös káposzta főtt. A távolabbi platnin zöldborsó és sárgarépa fortyogott. A konyha ablakait alul jégvirág csipkézte, fölül pedig pára lepte. A tűzhely mögött izzadt és csurogni kezdett a csempe.

Anyám megbökdöste a krumplit. - Kész a krumpli!

- Mennem kell - mondtam Rangernek. - Kész a krumpli.

(8. fej.)

Ranger kivett a hűtőmből egy zacskót, a tartalmát a turmixgépembe öntötte. Bekapcsolta a gépet, mire a tartályban lévő kulimász rózsaszínre változott.

- Mit csinálsz? - érdeklődtem.

- Turmixot. - Kitöltötte a felét egy nagy pohárba, és átnyújtotta.

Belekortyoltam. Nem volt rossz. És még jobb lett volna, ha sokkal kisebb pohárban van, egy nagy kupac juharszirupos palacsinta társaságában. Igen, úgy határozottan el lehetne viselni.

- Valami hiányzik belőle - mondtam. - Valami... talán csoki.

(8. fej.)

Szombat volt, anyám hat órára várt. Egybesült húst sütött vacsorára. Egybesült húst egy besült vénlánynak, aki még szombat este sem képes randizni. Hadd vegyen legalább pár kalóriát magához szegény...

[...]

A kabátomat az előszobaszekrénybe akasztottam, és anyám után mentem a konyhába. Az asztalon egy tál rizspuding hűlt. A tört krumpli lefedett lábosban melegedett a tűzhelyen.

(9. fej.)

Benyomtam egy fagyasztott gofrit a kenyérpirítóba, majd amikor készen lett, elrágcsáltam, mint egy kekszet. Ittam két csésze kávét, aztán fájó tagjaimat a fürdőszobába vonszoltam.

(9. fej.)

Amikor nagy sokára előkecmeregtem, a fagyizóban égett a villany, Morelli a pult mögött állt. Becsúsztam az egyik bárülésre, és a pultra könyököltem.

Morelli nagy karamellfagyit tett elém csokiöntettel és dupla adag tejszínhabbal. Kanalat nyomott a kezembe. - Talán ettől jobban leszel.

[...]

Végignézett rajtam. - Jó a hajad - jegyezte meg. - Új divatirányzat?

Rápöcköltem egy kanálnyi tejszínhabot, de elvétettem; a hab a hátsó falon toccsant, majd lassan csúszott lefelé a hátsó pultra.

Morelli magának is nyomott egy fagyit, és a mellettem lévő székre ült. Csöndben kanalaztunk, és amikor elfogyott a fagyi, csak ültünk.

(10. fej.)

- Megpusztulok éhen - szólalt meg Lula. - Nyomjunk be egy burgert. Meg egy krumplit.

Az autós gyorsbüfé piros-sárgája az esőmaszatos szürkeségen is átvirított. Beszippantott minket a pénztár mikrofonos fülkéjének erőtere.

- Tripla hamburgert kérek - kiabálta Lula a mikrofonba. - Baconnel, sajttal és extra szósszal. Egy nagy adag krumplit sok-sok tasakos ketchuppal. Meg egy nagy csokiturmixot. - Felém fordult. - És te?

- Ugyanezt.

- Ugyanezt még egyszer! - ismételte Lula. - A ketchupot el ne felejtse!

(11. fej.)

Végigmentünk a Stark Streeten, át a lakótelepen még egyszer, utoljára, aztán újból keresztül a városon. Föl-alá a Montgomeryn, majd Sal kávézójától két házzal lejjebb megálltunk.

- Tuti van fánkjuk - mondta Lula.

- És mi lesz a gyomroddal? Inkább várj még, ne rámold a burger meg a krumpli tetejébe!

- Biztos neked van igazad, de akkor is nagyon benyomnék pár fánkot.

Hát igen. A fánk nagyon felvidítja az embert egy ilyen ronda, esős napon.

[...]

Én maradtam a kocsiban, és az ablakból néztem, hogy Lula becsomagoltat tizenkét fánkot.

Beadta a fánkokat és a kávét nekem, aztán visszaült a volán mögé. Én vaníliakrémeset választottam, és két falásra eltüntettem. Lula is. Már vette is a következőt.

(11. fej.)

Az ébresztőórám fél tizet mutatott. Az ajtón kopogtak. Kibotorkáltam, és minden körítés nélkül kinyitottam az ajtót.

Morelli volt egy pizzával és hat doboz sörrel.

[...]

Nem bírtam levenni a szemem a pizzásdobozról. - Te aztán tudod, hogyan hívd fel magadra a figyelmet.

- Éhes vagy? - mosolygott Morelli.

- Bejössz vagy sem?

Lerakta a pizzát és a söröket a dohányzóasztalra, és ledobta a kabátját. - Szeretném hallani sorjában, mi történt ma.

Tányérokat hoztam meg egy tekercs papírtörlőt, és leültem Morelli mellé a kanapéra. Befaltam egy szelet pizzát, és elmondtam neki az egészet.

(12. fej.)

Rendesen viselkedett, mindent megtett, hogy kijózanodjak, mielőtt hazamegyek. Hosszan mászkáltunk a hidegben. Kávéval itatott, belém nyomott egy rántottát pirítóssal, aztán hazafuvarozott.

(13. fej.)

Előszedtem egy doboz Chocapicet a konyhaszekrényből, és egy marokkal a számba tömtem.

- Mit eszel? - érdeklődött Morelli.

- Chocapicet.

- Az bébikaja!

(13. fej.)

- Találkozunk fél óra múlva a Shuman-ház kávézójában.

[...]

Berontottam a kávézóba, megláttam Morellit, és odatéptem az asztalához. Rémisztő látványt nyújthattam, mert megdermedt, és önkéntelenül a pisztolya után kezdett tapogatózni. Zsaruknál gyakori ez a mozdulat.

Lecsaptam a válltáskámat a földre, és ledobtam magam a Morellivel szemközti székre.

[...]

Kólát és sült krumplit rendeltem. Morelli kólát és sajtburgert.

(13. fej.)

Kókuszos szeletet és koffeinmentes kávét rendeltem. Az ebédelők lassan elhúztak. Vagy húsz percig húztam az időt a sütivel és a kávéval, aztán fizettem.

(14. fej.)

Korán volt még. Nem dobott föl az a lehetőség, hogy egyedül hazamenjek, és vacsorát csináljak magamnak. Választhattam a Kotkodács büfé vagy anyámék között. Féltem, hogy a Kotkodácsban felismernek, ezért inkább az anyai ingyenkonyha mellett döntöttem.

[...]

- Épp most ültünk asztalhoz - mondta anyám. - Sült báránycomb van krumplipürével és spárgával.

(14. fej.)

A Rangers a Montreallal játszott, otthon maradtam megnézni a meccset. A tévézés persze vég nélküli nassolást jelentett. Apám talán még nálam is súlyosabb eset. A harmadik negyed elejére már túl voltunk egy üveg koktélvirslin, egy zacskó Cheetoson, egy doboz kesudión és épp egy kilós M&M-en dolgoztunk.

(14. fej.)

Rexszel a dohányzóasztalra halmozott lakomát vizsgálgattuk. Ő a ketrecből, én a kanapéról. Nagy doboz extracsípős sült csirke, egy tál keksz, nagy adag káposztasaláta és sült bab volt a választék. Plusz egy fél csokitorta, a szombati családi vacsora maradéka.

(16. fej.)

A képek forrása, nehogy valaki reklamáljon itt nekem:

1, 2a, 2b, 3a, 3b, 3c, 4, 5a, 5b, 6a, 6b, 7, 8a, 8b, 9, 10, 11a, 11b, 11c, 12, 13a, 13b, 14, 15a, 15b, 16, 17, 18a, 18b, 18c, 19, 20, 21, 22, 23, 24, 25, 26a, 26b, 26c, 26d, 27a, 27b, 27c, 27d, 27e

Szingli fánkvadász poszt No2

Advent második vasárnapjának alkalmából a következő könyvet fogjuk végigenni:
Janet Evanovich: A szingli fejvadász 2. (Two for the Dough)

Fekete válltáskámat a konyhapultra dobtam, és a fiókból kihalásztam egy kanalat. Kinyitottam a fagyisdobozt, és miközben ettem, meghallgattam az üzeneteimet.

(1. fej.)

Delio benzinkútja a Hamiltonon volt, nem messze tőlem. Odafelé beugrottam egy boltba, vettem egy nagy ibrik kávét, hozzá néhány csokis fánkot. Úgy gondoltam, ha már az ember New Jersey levegőjét szívja, nem muszáj úgy elpatkolni, hogy mindig egészségesen táplálkozik.

(1. fej.)

Anyám az asztalra tette a krumplipürét. - Gyertek enni, mielőtt kihűl.

[...]

Apám a szemét forgatta, aztán elszántan beledöfte a villát a csirkébe.

[...]

Desszertnek almáspite volt. A savanykás és fahéjas tölteléket omlós és porcukros tészta övezte. Két darabot ettem, és orgazmusközeli állapotba kerültem tőle. - Cukrászdát kéne nyitnod - mondtam anyámnak. - Vagyont kereshetnél az almáspitéddel.

[...]

Mire hazaértem, Morelli már várt. Zsebre vágott kézzel támasztotta a falat, lába keresztbe vetve. Várakozón nézett rám, amikor kiléptem a liftből, és rámosolygott a kezemben lévő barna zacskóra.

- Hadd találjam ki - mondta. - Maradék.

- Legalább tudom, miért lettél nyomozó.

- Többet is tudok - beleszimatolt a levegőbe. - Csirke.

- Csak így tovább, még a CIA kutyás nyomozócsoportjába is bekerülhetsz.

Megfogta a zacskót, míg kinyitottam az ajtót. - Nehéz napod volt?

- Mondhatni. Ha nem tépem le magamról rögvest ezt a cuccot, mindjárt elolvadok.

Belépett a konyhába, kivett a zacskóból egy halom fóliába csomagolt csirkét, hozzá egy dobozból a tölteléket, egy másik dobozból a mártást, egy harmadikból pedig a krumplipürét. A mártást és a krumplit a mikróba tette, három percre állította.

[...]

Morelli bedugta a fejét a zacskóba. - Lehet, hogy almáspitét látok ott?

- Ha hozzáérsz, meghalsz.

(2. fej.)

Forró csokit rendeltem, és áfonyás palacsintát dupla sziruppal.

[...]

Eltüntettem mindent, és azt kívántam, bárcsak egy kardigánt vettem volna föl, akkor most kigombolhatnám a nadrágomat.

(2. fej.)

Fiorello büféje előtt parkoltam le. Rendeltem nála egy tonhalas szendvicset, és bementem a szomszédos ajtón Vinnie-hez.

[...]

Visszamentem, be egyenesen a McDonald'sbe, ahol vettem egy doboz zsírszegény tejet.

[...]

Behajtottam a parkolóba, megvártam, míg valaki elmegy, beálltam a helyére, megettem a szendvicset, megittam a tejet, és karba tett kézzel vártam.

(2. fej.)

Visszautasítottam anyám vacsorameghívását, megígértem, hogy nem farmerben megyek a búcsúztatásra, letettem, és a kalóriabombát ellensúlyozó könnyű kaja után néztem a hűtőben.

Salátát majszoltam, amikor csöngött a telefon. - Szia. - Ranger volt. - Mibe, hogy salátát vacsorázol?

(3. fej.)

- Mind jöttünk pudingot enni - jelentette ki Mazur nagyi anyámnak, amikor beléptünk. - Magunkkal hoztuk Morelli nyomozót is, mert nagyon régen nem evett már házi csokipudingot.

Anyám még keskenyebbre harapta a száját.

- Remélem, nem zavarok - mondta Morelli. - Tudom, hogy nem számított vendégre.

Ez a mondat a Burg összes házának ajtaját nyitja. Egyetlen valamirevaló háziasszony sem ismerné be, hogy háza ne állna vendégvárásra készen a nap huszonnégy órájában. Maga Hasfelmetsző Jack is bejutna bárhová, ha ezzel kezdené.

(3. fej.)

Reggel hétkor kikászálódtam az ágyból, rosszkedvű voltam és elgyötört. Lezuhanyoztam, farmert, pólót vettem, és csináltam egy kávét.
[...]
Előszedtem egy tál müzlit, Donald kacsás bögrémet telitöltöttem kávéval, és átnéztem a borítékot, amelyet Spiro adott.
(4. fej.)

Épp a Burger King és a Pizza Hut közt vívódtam, amikor csöngött a telefon.
- Stephanie - szólt bele az anyám. - Főztem egy nagy fazék töltött káposztát. És desszertnek püspökkenyér lesz.
- Jól hangzik, de más programom van ma estére.
- Milyen program?
- Vacsoraprogram.
- Randevúd van?
- Nem.
- Akkor nincs is programod.
- Létezik más is, nem csak a randevú.
- Például?

- Munka.
- Stephanie, Stephanie, Stephanie, te annak a semmirekellő Vinnie unokabátyádnak dolgozol, és csavargókra vadászol. Ez nem munka.
Képzeletben a fejemet csapkodtam a falhoz.
- Van itthon vaníliafagyi is, a sütihez.
- Kalóriaszegény?
- Nem, a drágábbik fajta, amelyik kis kartondobozban van.
- Oké. Ott leszek.
(5. fej.)
Bedugtam a fejem a hűtőbe, előhalásztam a maradék süteményt, és elfeleztem Morellivel. Álltunk a konyhapultnál, ettük a süteményt, és vártuk a kávét.
(6. fej.)

Nem volt szükség az étlapra. Ha van eszed, Jimnél steaket eszel, zöldséggel. Rendeltünk, és némán ültünk, míg hozták az italt.
(6. fej.)

Aggódtam, hogy a nap folyamán alighanem kórosan lezuhant a koleszterinszintem - úgy döntöttem, Popeye fűszeres sült csirkéjét szavazom meg magamnak vacsorára. Nekiindultam, és magamat meg a kaját a Paterson Streetre fuvaroztam, megálltam egy parkolóban Julia Cenetta házával szemben. Itt is pont olyan jól lehet enni, mint bárhol másutt, és ki tudja, talán szerencsém lesz, és felbukkan Kenny.
(6. fej.)

Elmentem Vic videotékájába, és kivettem a Szellemirtókat, intellektuális magaslatban szárnyaló legkedvencebb filmemet. És vettem mikróban elkészíthető pattogatott kukoricát, egy KitKatot, egy zacskó mogyoróvajas süteményt és egy doboz instant forró csokit. Én aztán tudok mulatni, nemde?
[...]
Megettem a KitKat felét, és elnyúltam az ülésen. Elmúlt a második óra is - megismételtem a korábbi szertartást. És amikor az utolsó falatot is lenyeltem, nyílt egy oldalajtó, és a kiömlő fényben egy férfi körvonalait láttam.
[...]
Közelebb lépett, szimatolt. - Csokiszagot érzek.
- Megettem egy fél KitKatot.
- És mi van a másik felével.
- Azt már korábban megettem.
- Kár. Lehet, hogy eszembe jutott volna még némi kulcsfontosságú információ, ha ettem volna egy KitKatot.
- Szerinted nekem kell etetnem téged?
- Van még valami a táskádban?
- Nincs.
- És egy kis almáspite otthon?
- Pattogatott kukorica és keksz. Egy filmet akartam megnézni ma este.
- Vajas?
- Igen.
- Oké, azt hiszem, beérem vajas pattogatott kukoricával.
(6. fej.)

Kávét főztem, és feltárcsáztam Eddig Gazarrát - üzenetet hagytam neki, hívjon vissza. Míg vártam, kilakkoztam a lábkörmömet, ittam egy kávét és elrágcsáltam egy ropogós müzliszeletet. Épp teli volt a szám, amikor csörgött a telefon.
(7. fej.)

Anyám integetett felénk. - Gyertek be! Milyen kellemes meglepetés. Még jó, hogy van még egy kis levesem. És van friss kenyér is, apád most hozta a pékségből.
- Szeretem a levest - mondta Morelli.
[...]
- Üljetek asztalhoz - mondta anyám. - Egyetek kenyeret és sajtot. Van felvágott is. Giovichinninél vettem. Nála vannak a legjobb felvágottak.
[...]
Megettem a levest és a kenyeret, és belemarkoltam a kekszesdobozba, közben Morellit néztem, mi a fenétől ilyen sovány. Megevett két tányér levest, egy fél vekni kenyeret vastagon megkenve vajjal, és hét süteményt. Számoltam.
Látta, hogy bámulom, és kérdőn nézett vissza.
- Szerintem baromi sokat edzel. - Nem kérdeztem - leszögeztem.
- Futok néha, ha tehetem. Meg gyúrok. - Elvigyorodott. - És a Morellik anyagcseréje gyors.
Az élet szemét.
(9. fej.)

Forró csokit csináltam, hozzá mogyoróvajas-mézes kenyeret. A tányért a bögre tetejére tettem, a telefont a hónom alá, kezemben a Spirónál talált számokkal teli lista, és behurcolkodtam az ebédlőasztalhoz.
(10. fej.)

Kimásztam az ágyból, megkönnyebbülten láttam, hogy fel vagyok öltözve, ezzel tehát nem kell törődnöm. A fürdőszobában minimálprogramot hajtottam végre, felkaptam a táskám és a dzsekim, és már indultam is a parkolóba. Koromsötét volt még, nyirkos hideg, a jég ráfagyott az ablakra. Isteni. Elindítottam a motort, felcsavartam a fűtést, és a kaparóval megtisztítottam az ablakokat. Mire ezzel végeztem, már egészen ébren voltam. Megálltam egy éjjel-nappali büfénél, Bordentown felé, és betáraztam némi kávét és fánkot.
(10. fej.)

Morelli behajtott egy Burger Kingbe, és vett néhány zacskó táplálékot. Majd felhúzta az ablakot, visszament az útra, és az autó egyből teli lett Amerika szagával.
- Hát ez nem egybesült hús - mondta.
Így igaz, de a desszertet kivéve az étel az étel. Belenyomtam a szívószálat a turmixba, és belekotortam a zacskóba, sült krumplit keresve.
[...]
Befaltam a sajtburgert és a sült krumplit, és nekiálltam a turmixnak. A parkolóban és az utcán nem volt semmi mozgás - szinte süket csönd ült Morelli kocsijában. Egy ideig a saját lélegzetem hallgattam. Aztán átnéztem a kesztyűtartót és az oldalzsebeket. Semmi érdekeset nem találtam. Az óra szerint Morelli tíz perce ment el. A turmixszal is végeztem, a papírokat és a szemetet visszagyömöszöltem a zacskóba. És most?
(11. fej.)

Kikapcsoltam a masinát, felkaptam egy nagy zacskó chipset és néhány sört, visszamentem a nappaliba, és lerogytam Morelli mellé a kanapéra. Óvatosan kettőnk közé helyeztem a chipset. Mami és papi vasárnap este.
(11. fej.)

- A terv a következő - kezdte Morelli. - Te követed Spirót, én pedig téged.
Ez nekem nem hangzott különösebben eredeti tervnek, de mivel jobbat nem tudtam, hát nem cikiztem. Telitöltöttem a termoszt kávéval, csomagoltam két szendvicset és egy almát, és bekapcsoltam a rögzítőt.
(11. fej.)

Kivettem a hűtőből egy kis sonkát meg sajtot.
- Hadd csináljam én - lépett közbe anyám, és elővett egy vekni rozskenyeret is.
- Meg tudom csinálni magamnak.
Elővett egy éles kést. - Nem tudod elég vékonyan szeletelni a sonkát.
Készített egy szendvicset mindkettőnknek, töltött két csésze tejet, és az asztalra tette.
(12. fej.)

- Gyere reggelizni.
- Nincs időm.
- Készítettem zabpelyhet. Az asztalon van. Töltöttem narancslét.
[...]
Megittam a narancslét, és megkóstoltam a zabpelyhet. Valami hiányzott belőle. Talán csokoládé. Vagy fagyi. Tettem bele három kanál cukrot és kis tejet is.
(12. fej.)

Engedelmesen kullogtam utána a barlangjába, ahol a tűzhelyen főtt a krumpli, állt a gőz, és csupa pára volt a mosogató fölötti ablak. Anyám kinyitotta a sütő ajtaját, hogy megnézze a sültet - és mellbe vágott a báránycomb illata. A szemem elhomályosult, a szám tátva maradta várakozástól.
A sütőből a frizsiderbe vette az útját. - Jó lenne egy kis répa a sülthöz. Megpucolhatnád - nyomta a kezembe a zacskót és a hámozót.
(13. fej.)

Anyám rántottát tett elém. Mellé szalonnát, pirítóst és egy pohár narancslét.
(14. fej.)

- Mindent tudok az ilyen megfigyelésekről - mondta a nagyi. - Az egyik este mutattak a tévében néhány magándetektívet, azok mindent elmeséltek. - Bedugta a fejét a vászonzsákjába, amit magával hozott. - Minden van itt, amire szükségünk lehet. Magazinok, hogy ne unatkozzunk. Szendvicsek, üdítők. Még egy üveget is hoztam.
- Milyen üveget?
- Olajbogyó volt benne eredetileg. - Az orrom elé dugta. - Ha netán pisilni kéne. A magánnyomozók mind ezt csinálják.
- Én nem tudok üvegbe pisilni. Csak a férfiak tudnak üvegbe pisilni.
- A szentségit! - mondta a nagyi. - Hogy erre nem gondoltam! Pedig kidobtam belőle az összes olajbogyót, hogy el tudjam hozni.
Olvasgattuk az újságot, kitéptünk belőle néhány receptet. Megettük a szendvicseket, megittuk az üdítőt. Utána mindkettőnknek pisilni kellett, tehát visszamentünk anyámékhoz, rövid szünetet tartottunk. Majd vissza a Hamiltonra, ugyanoda parkoltam, és vártunk tovább.
(14. fej.)

Plusz egy személyes megjegyzés: ha a következő hetekben is kétnaponta kell újraindítanom a netet, mert a csökött upc folyton bemondja az unalmast, hárpiás leszek. Ma háromszor vagy négyszer kellett nekiesnem a modemnek, hogy be tudjam fejezni a bejegyzést, dühömben hirtelen halálra ítéltem egy Tibis csokimikulást is. Ennek megfelelő tisztelettel tessék viseltetni a poszt helyenként kissé pontatlan képi anyaga iránt ;)

A képek forrása, nehogy valaki reklamáljon itt nekem:
1, 2, 3a, 3b, 4, 5a, 5b, 6a, 6b, 7, 8, 9a, 9b, 10, 11, 12, 13, 14a, 14b, 14c, 14d, 15a, 15b, 16a, 16b, 16c, 17a, 17b, 18, 19, 20, 21a, 21b, 22, 23, 24, 25, 26